Ropogós házi tepertő és sült zsír házilag

A zsírszalonnát vagy a bőrös kacsahájat fölaprítjuk kb. 2-3 centisre – minél kisebbre kockázzuk annál több lesz a zsír kevesebb a tepertő - , beletesszük egy nagy fazékba, és kilónként kb. 1 dl víz hozzáadásával, a legkisebb lángon, fedő nélkül és folyamatos, óvatos kavargatás mellett elkezdjük kisütni belőle az értékes zsírt. Amikor a töpörtyű aranybarna, és a lábos falának nyomva nem sistereg, szűrővel kiszedjük. A sertéstöpörtyűt érdemes lehet krumplinyomóval óvatosan kinyomkodni, hogy a pörc még ropogósabb legyen, libánál és kacsánál erre semmi szükség. Nem sózzuk a tepertőt csak fogyasztáskor, mert különben lepuhul!!!

A zsírt hagyjuk kihűlni, leülepedni, majd csavaros üvegbe töltjük. Aki szereti a sötétebb tejjel készült tepertőt, az a kisült zsírt merőkanállal átszedi egy másik lábasba hűlni és csak annyi zsírt hagyunk a tepertőn, amennyi ellepi. Ekkor nagyon óvatosan (mert könnyen kifut) hozzácsorgatunk kb. 1 dl langyos tejet, majd lecsavarjuk a gázrózsa lángját, megsózzuk és kevergetve pirosra pirítjuk a tepertőt. Ekkor a tepertőt merőkanállal kiszedjük és a megmaradt tejes zsírt egy másik edénybe vagy üvegcsérbe töltve hagyjuk kihűlni. Ezt a tejes zsírt használjuk fel előbb, a többi később használatos.

A mézszínű, zamatos zsír (kacsazsír) lezárható üvegben vagy dobozban, hűtőben hónapokig eláll. A rántást és a sült húsokat érdemes ennek felhasználásával elkészíteni, mert sokkal ízletesebb. Remek vacsorára, de sok sütemény készítéséhez is fontos összetevő.

A kacsazsírban linolénsav található, ami a sejteket táplálja és jótékony a vesék működése szempontjából.  Jótékony hatásait tekintve hasonló az olívaolajhoz, rendkívül egészséges, mert segíti a csontokban a Ca felszívódását, csökkenti a koleszterin szintet a szervezetben. Magas antioxidáns tartalma, erősíti az immunrendszert.